„Tulajdonképpen nincs értelme a címnek, csak akkor, ha a pszichológiát a nyugati világ által használt fogalmak alapján akarjuk tárgyalni. Nyilván az időszámítás előtti 2–3. században ez a fogalom még nem létezett. Ugyanakkor, mint látni fogjuk, a Buddha és követői már nagyon is tisztában voltak a tudatnak és az önismeretnek személyiség-meghatározó szerepével, illetve azokkal a módszerekkel, melyek közvetlenül ennek felderítésére, kedvező irányba történő megváltoztatására irányulnak. A buddhista pszichológia elsősorban az önismeretre koncentrál annak érdekében, hogy megértsük döntéseinket, cselekedeteinket, gondolatainkat és érzéseinket.”
