Kezdőlap » GYŰJTEMÉNYEK » Folyóiratok » Keréknyomok » 2024/16 » 05_Kelenyi_Korunk
Események
Események
- HÍREK, Könyveink
Kelényi B. (2025). Korunk mandalái – Tenzing Rigdol Egy gondolat életrajza című installációja
Keréknyomok, (17), 172-200. DOI 10.56213/Kerekny.17.2025.05
Absztrakt:
2024 szeptemberében nyílt meg a New York-i Metropolitan Museum of Artban a Mandalas: Mapping the Buddhist Art of Tibet című kiállítás, amely több mint száz, a tibeti buddhizmus vonzáskörében készült festményt, szobrot, textíliát, hangszert és rituális tárgyat, valamint egy nagyléptékű kortárs művészeti installációt mutatott be a legfontosabb meditációs ábra, a mandala tematikájához kapcsolódóan. A Tibet buddhista művészetét „feltérképező” kiállításon láthatók voltak kivételesen régi, a 12. századra tehető, magángyűjteményekből származó tekercsképek (thangkák), de a 11–12. századi illusztrált kéziratoktól és könyvborítóktól a korai portréábrázolásokig, valamint a buddhista ünnepségeken használt hangszerekig és táncjelmezekig számos más, meghatározó jelentőségű műtárgy is. Az öt nagyobb egységre felosztott kiállítás és a hozzá kapcsolódó katalógus a következőképp foglalta össze a „himálajai tradíció” főbb csomópontjait: az indiai mesterek és a tanítványaik révén Tibetbe került buddhista szövegek hagyománya és a különböző szerzetesi iskolák kialakulása; a megvilágosodás szintjét elért, a gyakorlókat spirituális útjukon segítő lények, a bódhiszattvák kultusza; a buddhista tanítást védelmező és a negatív hatásoktól megszabadító haragvó istenségek tisztelete; a misztikus gyakorlatokat összefoglaló szövegeket, a tantrákat megjelenítő istenségek; és végül az istenségek körét/környezetét megjelenítő meditációs ábrák, a mandalák, melyekhez a kortárs tibeti művész, Tenzing Rigdol installációja is kapcsolódott. A mandala szerepét a kiállítás rendezője, Kurt Behrendt a katalógus bevezető gondolatában így fogalmazta meg: „A legalapvetőbb szinten a mandala a világegyetem diagramja – a tényleges valóság térképe.”