KERÉKNYOMOK

Absztrakt:

Az írás alapvetően a satipaṭṭhāna tradicionális gyakorlatát ismerteti, összevetve s némiképpen
szembe is állítva annak mai, leginkább mindfulness néven ismeretes formájával. Ezen belül
különös figyelmet kap a helyes, vagy megfelelő beszéd (sammā vāc) az interperszonális kommunikáció
terén éppúgy, mint az elmeműködés során domináns belső monológ vizsgálatában. A tanulmány
ennek elsősorban nem etikai, hanem pszichológiai vetületét állítja fókuszba, visszavezetve
azt a Buddha-Dhamma, majd az arra épülő abhidhamma iskola elmefilozófiai tanaira. A gondolatmenet
alapvetően nem a modern szakirodalomra, hanem a páli kánon autentikus szövegeire
építkezik, melyek hivatkozásait a lábjegyzetekben folyamatosan nyomon követheti az olvasó.