Kezdőlap » GYŰJTEMÉNYEK » Folyóiratok » Keréknyomok » 2024/16 » 01_Majer_A halott

KERÉKNYOMOK

2024 (16.) 

Majer Zs. A „halott étele” és a „halott jószerencséje” – Két tibeti szertartásszöveg Mongóliából.
Keréknyomok, (16), 3-17. DOI 10.56213/Kerekny.16.2024.01

Absztrakt:

Jelen tanulmányban két Mongóliából származó tibeti nyelvű rituális szöveg fordítását adom közre. Ezek kivételesen csak modern kiadásban álltak rendelkezésre, ami azonban mai aktív használatukat bizonyítja. A szövegek érdekessége, hogy a haláleset utáni halotti szövegeknek egy speciális csoportjához tartoznak, melyek nem az elhunyt segítését, hanem az élők, a hátramaradt családtagok biztonságának megteremtését valamint további életük jólétének és virágzásának biztosítását szolgálják. Az első rövid szöveg (Módszer az elhunyt ételének megtisztítására) célja a megtisztítás: az elhunyt házának és vagyon- illetve használati tárgyainak, valamint a haláleset
bekövetkezte után a hozzátartozók, illetve a halotti toron, vagy akár még a gyászidőszak alatt a családnál látogatást tevők által fogyasztott ételnek a megtisztítása, és ezzel a hozzátartozók valamint a látogatók biztonságának megteremtése. Az elhunyt jószerencséjének hívása címet viselő másik szöveg a szerencsehívó szertartási szövegek műfajába tartozik, melyek alapvető célja a jószerencse,áldás, boldogság és bőség hívása, elősegítése. E szövegcsoporton belül azonban ez egy speciális típus, hiszen itt a családot ért veszteség, szerencsétlenség után a hozzátartozók számára történik a jószerencse hívása, további életük bőségének, szerencséjének szólítása.

Kulcsszavak:

Kulcsszavak: tibeti buddhizmus, mongol buddhizmus, Mongólia, szertartásszövegek,
rituális szövegek, halotti szövegek, tisztító szertartás, szerencsehívó szertartás