KERÉKNYOMOK

Absztrakt:

A tibeti népi buddhizmus olyan szintézist képvisel, amelyben a kanonizált tanítások és a helyi szóbeli hagyományok egymást gazdagítva élnek tovább. Tanulmányunk a tibeti kisepikai prózai műfajok – különösen a közmondások és találós kérdések – valamint a népdalok buddhista vonatkozásait vizsgálja. Elemzésünkben kitérünk e műfajok formai sajátosságaira, történeti hátterére, valamint a bennük kifejeződő vallási, erkölcsi és világképi elemekre. Rámutatunk, hogy a tibeti folklórban nincs éles határ a szépirodalom, a vallási szöveg és a mindennapi bölcsesség között: a proverbiumok és népdalok egyaránt a Dharma gyakorlati alkalmazásának eszközei. A példákon keresztül bemutatjuk, hogyan jelenik meg a Buddha tana a mindennapi élethelyzetekre reflektáló szövegekben, s miként válik a vallás az erkölcsi eligazodás, a társadalmi emlékezet és a nyelvi kreativitás közvetítőjévé. Néhány mondatban kitérünk a folklórkutatás jelenlegi helyzetére, valamint a műfaji és terminológiai rendszerezés kihívásaira a tibeti kulturális kontextusban.