SZÍNEZÉS

Művészeti gyűjteményt tartalmazó olvasótermünkben számos magyar, angol, német nyelvű albumot, szakkönyvet őrzünk, a buddhista grafika, festészet, építészet megannyi kincsét. Ebbe a környezetbe helyeztünk el a buddhizmus gazdag szimbólum világából származó tradicionális sablonokat, mintákat, vázlatokat, és természetesen puha színes ceruzákat. Olvasóink bármikor használhatják a színezőket, percekig vagy akár órákig énidőt teremthetnek maguknak, átélhetik a szép színek és formák örömét.

Miért jó színezni? Íme a vélemények színes palettája aktív és végzett hallgatóktól, tanároktól, művészektől.

„Ha szeretnéd összekötni a meditációban elérhető egyhegyűséget a művészi tevékenységgel, eszményi megoldás a mandala-színezés. Miközben a repetitív apró kézmozdulatok segítik az elme ellazulását, a színek különböző rezgései támogatják az energiáid egyensúlyba kerülését. Ráadásul mindezt különleges erejű szövegeket tartalmazó könyvek aurájában teheted meg.” /Nagy Mercédesz, újságíró-esztéta, buddhista tanító/

„Alkotni öröm, sőt alkotni valami szépet az egészségünk szükséglete is. Az egészséges pszichénk fejlődéséhez ugyanannyi időt kellene töltenünk a tanulással, a sporttal és a művészetekkel. Az utóbbi időben egyre népszerűbbé váltak a felnőtt színező kötetek. Nagy örömmel fedeztem fel, hogy Robert Beer, a tibeti buddhista szimbológiát kiválóan ismerő szerző illusztrációiból is készült szinező munkafüzet.

Ha ilyen gondosan, a hagyományos szerkesztéshez hű sablonok színezéséhez fogunk, jó tudni, hogy a színeket kívülről befelé haladva kell felvinni az alkotásokra. Továbbá egyszerre csak egy színt használnak, azaz pl. a kék szín esetében, minden olyan részletet kiszíneznek a képen, ami kék. Ezután kezdenek egy másik színt használni, és így tovább. Amennyiben megfelelő csend és odafigyelés is társul a munkához, nagy örömöt fogunk tapasztalni a kép készítése folyamán. Kellemes időtöltést kívánok! /Kuzder Rita docens, tibeti nyelv és filozófia szakos buddhista tanító, folklórkutató, orientalista/

„Gyermekkorban, az első hat év során a jobb agyfélteke a domináns az idegrendszeri érés szempontjából, amely a kreativitás, a térbeli gondolkodás, stb. funkciókért felelős. A gyerekek ösztönösen alkotnak, rajzolnak, mozognak, majd az iskolába lépéssel a bal agyfélteke veszi át a szerepet a logikus gondolkodás előre törésével. Ettől az időtől lassan háttérbe szorul az önfeledt művészi kifejezésmód, és van, akinél ez a folyamat meg is áll. Azon gyermekeknél, akik pl. részképesség deficit miatt fejlesztésre szorulnak, nagyon jó terápiás módszer a művészetterápia, és megfigyelhető, hogy pl. a figyelem-koncentrációs gondokkal küzdő tanulóknál kiváló eszköz a mandalakészítés, színezés. Mélyíti a figyelmi képességeket, a koncentrációt.
Felnőtt korban is részint terápiás hatással bír a színezés, mandalkészítés: egy fókuszú látásmódot, befelé mélyedést, nyugalmat, trauma utána integráció elősegítését támogatja. Másfelől pedig segítheti az alkotó gondolkodást, a kreatív problémamegoldás fejlesztését! Bármikor elkezdhető, és életünk végéig fejlődhetünk ezekben a tevékenységekben: növekedhet a koncentrációs képesség, az elmélyülés, a relaxációs összeszedettség, a finommotorikus képesség.” /Szatmáry Ildikó, eü. szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, tehetséggondozó szakpedagógus, buddhista tanító/

„Sok helyen olvasható, hogy a mandala színezés gyógyít, öntudatossá és boldoggá tesz. Igazából ezek olyan eleve bennünk rejlő minőségek, melyeket sajnos a mindennapi taposómalomban elfelejtünk. A színskála olyan kommunikációs eszköz, amivel különböző tudatállapotainkat szabadon fejezhetjük ki, a színek használata közben pedig belső hangunkra figyelhetünk.
A könyvtár színes programja megadja a helyet és időt ahhoz, hogy kilépjünk szürke világunkból. Lehetőség nyílik kimondhatatlannak tűnő érzések kifejezésére, komfortzónán túli állapotok felfedezésére, valamint a belső nyugalom megtalálására.” /Besenyi Lili thangkafestő, buddhista tanító/

„Nagyon sok felnőtt színező van a könyvesboltokban, talán túl sok is. Valószínű egyféle üzlet ez is, és kínál a felnőtteknek stresszoldást, ilyesfélét. Viszont engem a színezés, az hogy a más által megrajzolt ábrákat kiszínezzem, bevallom nem vonz. Egy ilyen jellegű könyvem van, azt megvettem részben a címe miatt, másrészt a tartalma is tetszett, Susanne Schaadt Zenfirkák – Meditatív rajzolás című könyve. A könyv alap ötlete az, hogy az ember hajlamos firkálgatni, ha a kezébe akad egy papírdarab. Ha ezek a vonalak és tollvonások ismétlődnek, összetett minták jönnek létre, és azáltal, hogy ezekre az ismétlődő mintákra összpontosítunk elengedjük a gondolatainkat, a lélek megnyugszik, akárcsak egy meditációban.

Van aki nem képes saját alkotásra, vagy fél tőle. Viszont szívesen hozzáteszi a tudását egy előrajzolt dologhoz, így valamiképpen részese lesz annak. A színek tetszőlegesen választhatók, ebben van szabadság, különféle színek más és más látványt adnak , valamint a színezés folyamata is alkalmat ad a figyelemre, összpontosításra, mint sok más tevékenység is. Sok gyakorlás által!” /Károlyfi Judit, a zen közösség tagja, tusfestő/

„Sajnos én nem kedvelem ezt a műfajt, mert szerintem a vonalak korlátoznak mindent. Képzeletet, kreativitást. A színezéshez összegyűjtött tradicionális formák és minták a gyakorlatban az elmélyülést szolgálják, így nagyon jó helyük van a könyvtárban. Az ottani jó hangulathoz járulhat most hozzá az, hogy aki szeret mandalát színezni, annak minden lehetősége megvan ehhez!” /Laár Balázs, festőművész, újságíró, buddhista tanító/

„Szerintem fantasztikus gondolat, lehetőség mindenki számára, hogy csodálatos keretek között – nagy gondolkodók bölcseletei között, inspiráció közepette – tud alkotni, kiteljesedni.
Ami engem illet nos, komplikáltabb vagyok. A festészetben egyesével keresgélem a színeket, majd kikeverem őket, és ahogy életre kelnek a vásznon, adok hozzájuk, elveszek belőlük, s végül engedem, hogy kiteljesedjenek, összemosódjanak. Amikor szénceruzával rajzoltam, ott kifejezetten a satírozás tetszett. Ott az ujjam volt, ami vezette az ívek vonalát, az árnyékok apróbb részleteit.

A mandalák esetében kötött formák vannak, míg festésnél sokkal szabadabb, noha mégis formák-alakzatok, ábrázolások vannak benne, de mégsem egy számomra szigorú keret között. Ezt ceruzával, vagy filccel nem lehet olyan részletgazdagon megcsinálni, vagy nem úgy. Az elkészült, kifestett mandala képek végül mindig nagyon szépek, inspirálóak, és valahogy arra invitálnak, hogy alkoss Te is egyet:-) /Bánfalvi Melinda hallgató, amatőr festő/